1944-TŐL, NAPJAINKIG
A II. világháború Szolnokot sem kerülte el. A már akkor is forgalmas vasúti csomópontot többször érte légitámadás. Ezek közül az 1944. június 2-ai volt a legpusztítóbb. A vasútállomáson és környékén volt a legnagyobb pusztítás, itt ezrek vesztették életüket és rengeteg volt a sebesült, de hullott bomba más területekre is. Így történhetett meg, hogy a kápolna környéke sem kerülte el a pusztítást, amiről pl. ez a rövid beszámoló is tanuskodik: "S környékbeliek közül sokan 1944. június 2-án a vasútállomás környékét ért pusztító bombázáskor szinte csodának vélték, hogy a Xavéri Szt. Ferenc kápolna épségben maradt, amikor a tíz méterre leeső bomba a Folkusházy Sándor bíró házának sarokszobáját földig lerombolta ..."
Az 1949-es esztendő is fontos a kápolna életében. No nem csak azért, mert ekkor volt 200 éves a kápolnához és névadójához, Xavéri Szent Ferenchez kapcsolódó első fogadalom, amiről bővebben a KÁPOLNA ELSŐ 100 ÉVE c. írásban már olvashattak, hanem azért is, mert ebben az évben a 13-as tvr. alapján műemlékké nyílvánították a szolnoki Xavéri Szent Ferenc barokk kápolnát. Később az Ady Endre út szélesítése és kiegyenesítésekor ez a műemléki védettség akadályozta meg a lebontását, illetve itt kell megemlítenünk KAPOSVÁRI GYULA "bácsit" (Szolnok, 1916. február 16. - Szolnok, 1998. augusztus 20.), akinek hathatós közbenjárása nélkül a védettség ellenére sem menekülhetett volna meg a végleges pusztulástól a kápolna.
Folytatjuk ...
Xavéri Szent Ferenc-kápolna
| azonosító | 6041 |
| törzsszám | 3911 |
| védettség | Műemléki védelem |
| jelleg | Építmény |
| név jellemző | Mai |
| eredeti kategória | Szakrális építmény |
| eredeti főtípus | kápolna |
| eredeti típus | r.k. kápolna |
| megye | Jász-Nagykun-Szolnok |
| helység | Szolnok |
| cím | Ady Endre út |
| helyrajzi szám | 3089 |
| település KSH kódja | 27854 |
| földhivatal | Szolnok Körzeti Földhivatal |
| állapot | Pusztuló |
| rövid leírás | Az Ady Endre út, Pozsonyi u. és Kápolna u. kiteresedésében, szabadon álló, egyhajós, íves szentélyzáródású kápolna, K-i homlokzata előtt álló tornya homorú falakkal csatlakozik a hajóhoz. A hajó csehboltozattal, a szentély csehboltozattal és félkupolával fedett. Berendezés: részben 18. század közepe. Az 1733-as pestis emlékére épült. A kápolnakertben: kőkereszt, 19. század vége. |
| külső leírás | Jelleg: Egyhajós, íves szentélyzáródású kápolna, homlokzat előtt álló tornya homorú falakkal csatlakozik a hajóhoz. Kertjében kőkereszt, 19. sz. vége. |
| állapot leírása | Nedves falak, repedések! |
| szerkesztés |
Xavéri Szent Ferenc-kápolna
| Xavéri Szent Ferenc-kápolna | |
| műemlék | |
_64.jpg) |
|
| Vallás | római katolikus |
| Védőszent | Xavéri Szent Ferenc |
| Építési adatok | |
| Építése | 1733 (284 éves) |
| Rekonstrukciók évei | 2009 |
| Felszentelés | 1735 |
| Felszentelő | Tuchinszky Miklós |
| Elérhetőség | |
| Település |  Szolnok |
| Cím | Ady Endre út |
| Elhelyezkedése | |
 Xavéri Szent Ferenc-kápolna
Pozíció Szolnok térképén
|
|
| é. sz. 47° 10′ 41″, k. h. 20° 11′ 22″Koordináták: é. sz. 47° 10′ 41″, k. h. 20° 11′ 22″térkép ▼ | |
A Xavéri Szent Ferenc-kápolna Szolnokon, az Ady Endre és a Kápolna utca kereszteződésénél található.
Tartalomjegyzék
Története
A kápolnát 1733-ban építették, a pestisjárvány emlékére. Eredetileg jóval a város határán kívül esett. (Az akkori Szolnok a mai Tisza-szálló és 1.sz. irodaházig terjedt.) Oda temették a járvány áldozatait. Ma már a belváros védett műemléke. 1735-ben szentelte fel Tuchinszky Miklós szolnoki ferences lelkész. A Xavéri Szent Ferenc Kápolna, XIII. Kelemen pápa rendelete értelmében, 1767. január 21. óta búcsújáró hely is. A tornyát később, 1808-ban építették. Barokk stílusú, a homlokzat előtt kis toronnyal, belső tere dongaboltozatos , kisméretű szentéllyel. 1832 óta Szolnok város védőszentje Xavéri Szent Ferenc.
Harangjai
Valamikor 3 harangja volt, amiket az első világháború idején elvittek. A harangokat a város lakói ajándékozták a kápolnának. A harangokat Eberhadt Henrik öntötte.
- Xavéri Szent Ferenc harang, 1811.
- Szent István mártír harang, 1838.
- Olajbafőtt Szent János harang, 1839.
Források
- Karkecz Alajos: Xavéri Szent Ferenc Kápolnája, (K. A.: Szolnokváros közoktatásának és plebániájának története. Eger, 1885. p. 219-220.)
- Nevezetes Nap Szolnokon, (Jász-Nagykun-Szolnokmegyei Lapok, X/97. 1899. december 3. p. 3.)
- A város fogadalmi ünnepe, (Jász-Nagykun-Szolnokmegyei Lapok, XV/97. 1904. december 4. p. 3.)
- Kaposvári Gyula: A Xavéri Szent Ferenc kápolna Szolnokon, (Néplap, XL/277. 1989. november 21. p. 4.)
- Gacsári Kiss Sándor: Xavéri Szent Ferenc Kápolna, (G. K. S.: A római katolikus egyház története Szolnokon. Szolnok, 1997. p. 80-81.)
További információk
Túlzás nélkül mondható, ha nem lenne Szűcsné Csáti Franciska néni és fia, Szűcs József — bár ők ezt szerénytelenségből elhárítják —, akkor talán már össze is dőlt volna az Ady Endre utcai Xavéri Szent Ferenc fogadalmi kápolna. Merthogy az ő áldozatos munkájuk révén áll még a régi épület, sőt, újabban visszaköltözött bele az élet is.
Évekkel ezelőttre nyúlik vissza a történet. Ezek szerint Franciska néni már bejáratos volt a kápolnába, hiszen nemhogy istenfélő teremtés, de kántor is egyben. Miközben fokozatosan kikoptak az egyházi személyek a kápolnából, ő maradt. És maradt nála a helyiség kulcsa is. Nem gondok ő, hanem gyám. Gyámja a kápolnának és harcos szószólója is. Küzd, kilincsel azért, hogy ne menjen tönkre. Minden nap kinyitja a kapukat, takarít, virágot visz. Mintha rendes hitélet folyna benne. Pedig az nincs, már évek óta.
Azazhogy mégis. Fia, József is beállt a sorba, és édesanyjával együtt szívén viseli az újabb kutatások szerint 1733-ban épült kápolna sorsát. Neki köszönhető, hogy tavaly augusztus 6-án és december 3-án volt benne szentmise. Hosszú évek kihagyása után. Minden hétfőn van imaóra, illetve újabban a Sziluett Művészeti és Alkotói Kör segítségével minden hónapban az aktuális szentre „építve” műsort, megemlékezést rendeznek. Legutóbb a meghívott vendég Verebes György művész volt.
Megemlékeztek a szolnoki bombázásról is, amikor csodaszámba ment, hogy a körülötte becsapódó bombák nem tettek benne kárt. Ez alkalomból egész nap nyitva volt a kápolna.
A továbbiakban szeretnék, ha lenne benne ismét szentmise, esküvőket, keresztelőket tartanák itt. Szeretnék, ha a négy ablakot „örökbe fogadnák”. Szeretnék, ha a három harang is visszaköltözne a toronyba.
Addig persze még hosszú az út. Egyelőre fontos, hogy ne dőljön össze. Ehhez legalább 30 millió forint kellene. Most azonban csak 4 milliót „kapart” össze a város, amiből kívül és belül új vakolatot kap, illetve alá is szigetelik. Ezzel persze az állagmegóvásban jelentőset lépnek előre, de ha azt vesszük, hogy új tető is kellene rá, bizony már kevésnek tűnik ez a munka.
A felújítás a bontással elkezdődött. A Szűcs család pakolt ki, Kari Erzsébet Zsóka és ifj. Vincze György segítségével. A bútorokat, szobrokat, egyéb berendezési tárgyakat biztonságos helyre szállították. A részleges felújítási munkákkal előreláthatóan szeptemberre végeznek.
A kápolna további felújítása érdekében alapítvány jött létre, amelyet nemrégiben jegyeztek be hivatalosan. Az MKB Bank-nál vezetett számla száma: 10300002-10441413-49020018, az adószám pedig: 18842645-1-16. Honlapot is működtetnek: www.szxszfk.eoldal.hu címen.
Szűcs József és édesanyja azt szeretnék, ha a felújítás során minél nagyobb munkákat el tudnának végezni, hiszen a templomban most elég nagy a „dúlás”. Most, hogy leverték a vakolatot, újra lehetne például a villanyvezetékeket húzni.
Várják a felajánlásokat, aminek révén még több megmentő munkát lehetne elvégezni. Jó lenne körbekeríteni, megvilágítani. Ezzel nagyobb biztonságot adnának neki.
Bizakodnak a vendégkönyvbe bejegyzők is, akik közül sokan távoli helyekről érkeztek. Például egy ilyen a sok közül: Nagy kár volna egy ilyen épület megsemmisüléséért, reméljük, a tulajdonos tud és akar a kápolna megmaradásáért pénzt áldozni, 2008. De több idegen nyelvű bejegyzés is olvasható a könyvben.
Ebből eredeztethető az az ötlet is, miszerint turistacsalogató lehetne a kápolna. Idegenvezetéssel be lehetne mutatni, sőt különböző eseményeket lehetne köré szervezni. Ha Szolnok patrónusa Xavéri Szent Ferenc, hát bizony illene nagyobb szabású eseményeken megemlékezni róla. A kápolna egyik legnagyobb ünnepe augusztus 6-ikán van, ekkor lehetne fesztiválokat rendezni, mondjuk egyházi kórusok találkozóját, vagy éppen más jellegűt is, ami megmozgatná a várost. Ezek vágyak, de imádkoznak érte, hogy egyszer megvalósulhasson.
Pókász Endre, az önkormányzat sajtószóvivője elmondta, a város folyamatosan próbál pályázni az épület felújítására. Amint sikerül pénzt biztosítani, azonnal elkezdődhet a teljesebb körű tatarozás. Aláhúzta, az önkormányzat szívén viseli az épület sorsát, ezért is figyeli a pályázati lehetőségeket.
Jelentős búcsújáró hely volt egykor
A szolnoki Xavéri Szent Ferenc kápolna a dokumentumok alapján különleges építmény. 1767-ben egy pápai brévé bizonyítja, hogy búcsújáró hellyé nyilvánította XIII. Kelemen pápa. Korabeli források szerint annak idején a kápolna búcsúja az ausztriai máriacelli búcsúval vetekedett. Szűcs József és édesanyja szeretné ezt a hagyományt is feleveníteni. Ez már persze nagyobb erőfeszítést kíván.
Különleges a kápolna előtti feszület is
Nemcsak a kápolna különleges, hanem az előtte álló feszület is. Ritka azért, mert állítólag egy kőből faragták ki, és ilyen az egész országban nem sok van. Ezt valamikor áthelyezték, hiszen az Ady utca kinyitásakor beleesett a nyomvonalba. Állaga erősen leromlott, az alkotásra is bőven ráférne a felújítás, nemcsak a kápolnára.
Egy segítő máris van!
Nagy József, a Kápolna úti villamossági szaküzlet tulajdonosa felajánlotta, hogy szívesen vállalja a szükséges villanyszerelési munkákat, és ebben az esetben nem számol fel munkaköltséget. Ehhez azonban az kellene, hogy valaki felvállalja a tervezés és az anyagok költségét.
Tudni szeretné, hogy Franciska néni milyen különleges kapcsolatban áll Xavéri Szent Ferenccel? Egy későbbi írásunkból ezt is megtudhatja, ha újra visszajön honlapunkra.
A cikkhez kapcsolódó blog elolvasásáért kattintson a Közösség rovatban passzátszél blogjára!
A képen: Franciska néni azt mutatja, milyen mélyedések vannak a vakolattól megszabadított épület falában. Ha nem lenne ő és fia, József, talán sokkal rosszabb állapotban lenne a kiskápolna. Őszre viszonylag megújul az épület.
FOTÓ: MJ
Szent vigyáz Franciskára
Más összefonódás is van a szent és Franciska néni között: Xavéri Szent Ferenc nevét viseli a szolnoki kiskápolna, amelynek most „védangyala” nem más, mint Szűcsné Csáti Franciska.
Franciska 1943-ban született Kenderesen. 1977-ben volt 34 éves. Az év január 21-én közúti balesetet szenvedett. Kalauzként dolgozott a Szolnok—Eger buszjáraton. Kunmadaras és Tiszaörs között a járat egy szemből érkező teherautó miatt egy keskeny hídról az árokba csúszott. Franciska súlyos sérülésekkel került kórházba. A baleset súlyosságát jelzi, hogy a busz teljesen összetört. Furcsa, de később, felépülése (bár ez nem volt teljes) után ugyanerre a buszra került vissza.
Eddig akár hétköznapi is lehetne a történet. Csakhogy a szolnoki Xavéri Szent Ferenc kápolna 34 éve állt már, amikor 1767. január 21-én megkapta XIII. Kelemen pápától a búcsújáróhellyé való nyilvánítást. Mindkét esemény tehát január 21-én történt.
Franciska néni akkor még nem is hallott a szentről, pláne nem a szolnoki kápolnáról. Csak később következtette ki, hogy Xavéri Szent Ferencnek közben kellett járnia — ahogy ő mondja — a Mennyei Atyánál, hogy a busszal ne essenek bele a híd alatti csatornába, és ne történjen még nagyobb baj.
Ez a vizes-csatornás kép mellesleg már korábban is meghatározó volt az életében.
Történt ugyanis még kicsi lány korában, amikor Tiszagyendán laktak, hogy a vizet egy vályognyerő helyből vették. Télen befagyott, léket kellett vágni rajta. Az nem csoda, hogy beszakadt alatta a jég, az már sokkal inkább az, hogy túlélte. Aztán később rizsföldre járt dolgozni. Csatornán kellett átmenni, amiben víz volt. Egyszer beleesett, úgy kellett kimenteni.
Mármost Franciska néni azt olvasta Xavéri Szent Ferenc litániájában, hogy ő a vízi veszedelemben lévőknek is a segítője! Szerinte a szent ezen esetekben is fogta a kezét.
Franciska néni nagyon vallásos családban nevelkedett. Édesapja sekrestyés harangozó volt. Édesanyja a templom körüli teendőket látta el. Hatan voltak testvérek. Franciskát egy idős pap tanította meg orgonálni, így nem gond neki most is ellátni a kántori teendőket.
Bár vallásos közegben nevelkedett, hogy ki a védőszentje, azzal csak 10 évvel ezelőtt kezdett foglalkozni. Egyre többet tudott meg Xavéri Szent Ferencről és úgy érezte, ő a védőszentje.
Már csak azért is, mert más egybeesések is vannak Xavéri Szent Ferenc és a kápolna, illetve közte. 1968-ban került az akkori 7-es Volánhoz. Száz évvel azelőtt, 1868-ban szólították fel a szolnoki lakosságot, hogy adakozzanak a templom felújítására. Ez 1871-ben hozta meg gyümölcsét, amikor is 100 évre rá megszületett Franciska egyik gyümölcse, fia, József.
És még további csodáról is lehet beszélni. Xavéri Szent Ferenc az utazók védőszentje is. Franciska néni pedig valóban utazó volt, hiszen kalauzként dolgozott.
— Fura egybeesések ezek, de ahogy a betűk, úgy a számok is beszélnek számomra — vallja Franciska néni. Aki a Xavéri Szent Ferenc kápolna gondnokaként minden követ megmozgat, hogy szentje egyik védőbástyája ne legyen az enyészeté, hanem régi fényében szolgálja a hívek lelki üdvét.
A képen: Franciska néni a Xavéri Szent Ferencről elnevezett szolnoki kápolna előtt. Azért imádkozik mindig, hogy a kápolna megújuljon.
FOTÓ: MJ